KÉZILABDA TANODA

A DK-alkatlap értelmezése

 (Gyermek és felnőtt)

Ez az alkati lap tartalmazza mindazokat a fontos információkat, amelyek a testi fejlődés, fejlettség értékeléséhez elengedhetetlenül szükségesek.

A DK-alkatlap első oszlopában a vizsgált gyermek vagy felnőtt személyi adatai, testméretei (hosszúsági-, szélességi-, kerületi- és bőrredő méretek), valamint az érésére vonatkozó adatok találhatók. A felnőtteknél az érettséget két rovat, E/Gen és Szőrzet képviseli. A combkerületeknél néha Hibás jelzés jelenik meg a négyzet mellet. Ez nem hiba. Az okozza, hogy a gyermekeknél 60 cm-ben maximáltuk a felső értékhatárt.

Az adatokat végig kell nézni, mert hasznos felvilágosítást nyújtanak a végtagok (végtagrészek) hosszáról, a törzs és a végtagok arányáról. Ugyancsak érdekesek lehetnek a törzs szélességi méretei, vagy a nőies-férfias alkatról tájékoztatást adó csípő-/vállszélesség arány. A felkarcsont (humerus) és combcsont (femur)-, valamint a csukló- és bokaszélesség értékek a végtagok robusztusságát vagy gracilis voltát mutathatják. Informatívak lehetnek még a végtag kerületméretek és a bőrredő értékek is.

Tájékoztatásul közlöm, hogy a fiatal magyar férfiak átlagmagassága 175,5±6,9 cm, tömegük 67,6±9,77. A fiatal nők hasonló értékei: 162,5±5,9 cm, 55,7±9,2.

A következő két oszlopban azok a testméretekből számított mennyiségek vannak, amelyek alkalmasak a biológiai fejlettség megállapítására, valamint a testtömeget alkotó szövetek arányáról tájékoztatnak.

            A második oszlopban a testi fejlettségre vonatkozó adatok találhatók. Ezek közül csak néhány érdemel figyelmet a gyakorlati munkában.

1. DecKor: a gyermeknek vagy a felnőttnek a vizsgálat időpontjában megállapított tényleges életkora  (kronológiai kora).

2. M-P kor: az első menstruáció vagy pollúció bekövetkezésének ideje. Az ivarszervek működésének megindulása mellett jelzi a testi fejlődésben bekövetkező átalakulásokat is.

A lányoknál a menarche az intenzív serdülőkori hosszúsági növekedés végét jelenti. A fiziológiás érés idején a felnőttkori magasság 95-96%-át érik el.

A fiúknál az első magömlés bekövetkezése a testméretekbeli gyors növekedés csúcsát mutatja. Erre az időre végleges magasságuk 90-91%-ára jutnak el.

A magyar leányoknál az első menstruáció átlagos ideje 12,9±1,0 év. A fiúknál az első magömlés 14,1±1,0 éves korban következik be. Ha ennél fiatalabb életkorban jelentkezik a fiziológiás esemény, a gyermek korábban érőnek, ha idősebb életkorban, későbben érőnek számít. A korán és későn érők felnőttkori magasságukban nem, de tömegükben és testarányaikban különböznek. A későbben érők vékonyabb testfelépítésűek és relatíve hosszabb végtagúk a korán érőknél.

3. Mag-kor: a testmagasság életkorban kifejezett értéke. Azt mutatja meg, hogy az adott gyermek testmagassága hány éves életkorú gyermekének felel meg. Összehasonlításra a magyar gyermekek országos értékeit használjuk.

4. Súly-kor: ugyanez a testtömeg esetében.

5. PLX-kor: a testméretek egy csoportja alapján a gyermek becsült csont- izomrendszeri fejlettségének kora az átlagos magyar gyermekhez képest.

6. Morfológiai kor: a gyermek testméretei és életkora ismeretében az országos standardhoz történő hasonlítással becsült fejlettségbeli státusz. Az életkor és a morfológiai kor összevetésével megállapítható, hogy a hasonló korú társakhoz képest a vizsgált gyermek testi fejlettségét tekintve akcelerált vagy retardált (fejlődésében előreszaladt vagy visszamaradt). Általában ±0,5 évnyi eltérést nem tekintünk jelentősnek.

7. Várt mag.: A morfológiai kor és az aktuális testmagasság felhasználásával a felnőttkori magasság becslése. Intervallumot adunk meg, amelynek szélső értéke a kiszámított középhez képest ±3 cm. Tapasztalataink szerint a módszer elég nagy biztonsággal becsül és a gyermekek végleges magassága többnyire a felső határ közelében helyezkedik el.

A becslési lehetőségnek van alsó határa. A gyermeknek vagy el kell érnie a 7 éves kronológiai kort vagy egy adott magasságot és tömeget ahhoz, hogy becsülni lehessen a felnőttkori magasságát. Ha az erre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a rovatban a Hamis jelzés jelenik meg. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a módszer 9-13 éves kor között adja a legbiztonságosabb becslést, ezért a 7-8 évesek becsléseit nagyobb fenntartással kell kezelni.

Ugyancsak fenntartással kell kezelni a felnőttkori becsült magasságot akkor, ha az oszlopban lévő Mknyers és Morf.kor  minimum 1 évvel eltér egymástól Ilyenkor ugyanis a gyermek méretkorát (Mknyers) korrigáljuk (Morf.kor) azért, hogy még legyen lehetősége a növekedésre. Gondoljunk csak arra, hogy vannak olyan gyermekek, akik  pl. 12 éves korban már elérik a felnőtt népességre jellemző testmagasságot. Ekkor a módszer már nem tudna becslést adni, ha nincs korrekció. De ez egyúttal azt is jelenti, hogy adott pillanatban pontatlanabbul becslünk.

A 3-7. pontnak felnőttek esetében nincs értelme.

Pgy-Zs%: zsírbecslő képlettel a bőrredőkből jósolt relatív testzsírtartalom. Tapasztalataim szerint az a jó, ha a sportoló leányok testzsírtartalma 17% alatt van, de életkortól, alkattípustól és sportágtól függően a 17-19% közötti relatív testzsír még elfogadható. A sportoló fiúk megfelelő értékei: 15% alatt, ill. 15-17% között. A tornász gyermekeknél általában ennél a határnál alacsonyabb zsír% értékeket tartunk optimálisnak (10-13%).

Pf-Zs%: ugyanilyen módon a felnőttekre kiszámított zsír%. A felnőttekre kevés adatunk van, ezért ezzel a becslő képlettel nem tudok "kell" értéket adni. A kevés tapasztalat azt mutatja, hogy az ilymódon kiszámított relatív testzsírtartalom jobb, ha fiatal férfiaknál 18%, nőknél 23% alatt van.

D-Zs%: A Drinkwater féle 4 komponensű antropometriai modell alkalmazásával kiszámított testzsír%. Az alábbi adatok 18 éves sportolók és főiskolás hallgatók átlagértékét mutatják.

Testzsír%                                Leányok:                               Fiúk

Sportolók                                  17,0±2,5%                             11,5±3,0%

Testnevelés szakosok                 18,5±2,5%                             12,0±2,5%

Nem sportoló főiskolások          22,7±4,0%                             nincs adat

Az idén Telkiben vizsgált labdarúgók átlagos zsírszázalék értéke 14,36±7,12%. Ez kb. megfelel annak az értéknek, ami az átlagos állóképességi sportágak reprezentánsaira jellemző. A szórás azért olyan nagy, mert a kapusokat nem különítettük el a mezőnyjátékosoktól. A mezőnyjátékosok testének zsírtartalma nem tér el jelentősen, a kapusoké 1-3%-al szokott magasabb lenni.

D-Zs kg: a testtömeg és a zsír% ismeretében kiszámított abszolút zsírtömeg mennyisége (kg).

A harmadik oszlopban található számok közül csak a mozgatórendszerre vonatkozó tömeg adatok érdemelnek figyelmet.

D-Csont kg, D-Izom kg és D-Rez kg: a testméretek felhasználásával becsült csont-, izom és az ún. maradék (reziduális) tömeg abszolút értékét mutatja kg-ban kifejezve.

D-Csont %, D-Izom % és D-Rez%: az előbbi mennyiségeknek a becsült testtömegbeli arányát jelenti. A csont-, izom és az előbbiekben említett zsír% a testtömeg kedvező vagy kedvezőtlen összetételéről nyújt felvilágosítást. Az izom- és a csonttömeg értékelése életkori standardok segítségével történik. A reziduális tömeg testtömegbeli aránya életkortól függetlenül állandónak tekinthető (25-26%).

Tudni kell, hogy az alkati különbségek miatt egy adott személynél a testösszetételt mutató értékek meglehetősen eltérhetnek az átlagostól. Az alábbiakban megadom a Drinkwater (D) féle 4 komponensű módszer szerint a gyermekekre és a felnőttekre számított csont- és izomszázalék értékeket.

A gyermekekre vonatkozó adatok főként az állóképességi sportágakat űző fiatalok értékeit foglalják magukban. A feltüntetett %-os értékhatárok az átlagos tartományt mutatják. Adott életkorban ennél alacsonyabb érték az átlagosnál kevesebb, a nagyobb érték az átlagosnál több csontarányt mutat.

A tömegből és a tömegarányból nem lehet közvetlenül következtetni a csontozat felépítésére, de az igen kevés csonttömeg valószínűleg vékony, gracilis csontozatra utal, míg a nagy csontarány erőteljes csontozatot valószínűsít. Az értékek az életkorral mindkét nemnél csökkennek, mivel a csonttömeg növekedésének intenzitása elmarad a testtömegéhez képest.

A fiatal felnőttekre vonatkozó adatok a 18 éves sportoló gyermekekre kapott átlagértékeinket, a testnevelés szakra jelentkezettek átlagait és a nem sportoló normál főiskolás leányok értékeit mutatja.

Csont%                                             Leányok:                               Fiúk

Gyermekek

7 éves                                          19,62           21,33                   20,60           21,98

8 éves                                         19,37           20,88                   20,41           21,72

9 éves                                         19,07           20,39                   19,92           21,36

10 éves                                        18,50           20,12                   19,71           21,23

11 éves                                       18,00           19,70                   19,20           20,89

12 éves                                       17,14           19,07                   18,80           20,44

13 éves                                       15,90           17,93                   18,43           20,21

14 éves                                       15,18           16,91                   18,09           19,85

15 éves                                       15,04           16,31                   17,44           19,25

16 éves                                       14,68           15,90                   16,78           18,59

17 éves                                       14,64           16,18                   16,40           18,19

18 éves                                       14,22           15,64                   15,95           17,65

Felnőttek

Sportolók                                            15,0±1,1%                             16,7±1,5%

Testnevelés szakosok                          15,6±1,2%                             17,0±1,3%

Nem sportoló főiskolások                    14,8±1,2%                             nincs adat

Izom%                                               Leányok:                               Fiúk

Gyermekek

7 éves                                          39,22           42,32                   40,30           42,16

8 éves                                         39,92           42,13                   40,37           42,68

9 éves                                         39,98           42,68                   40,79           43,35

10 éves                                        40,31           42,86                   41,19           43,55

11 éves                                       39,87           42,49                   40,77           43,61

12 éves                                       40,12           42,77                   40,54           43,17

13 éves                                       40,00           42,75                   40,55           43,53

14 éves                                       40,02           42,80                   41,72           44,49

15 éves                                       40,67           43,30                   43,00           45,64

16 éves                                       40,33           43,40                   43,77           46,30

17 éves                                       39,87           43,14                   44,73           46,80

18 éves                                       41,43           43,20                   44,59           46,91

Sportolók                                            42,0±1,7%                             45,5±2,0%

Testnevelés szakosok                          41,0±2,0%                             44,5±1,8%

Nem sportoló főiskolások                    37,6±2,8%                             nincs adat

          A gyermekek adataiból jól látható, hogy a lányok izomszázaléka átlagosan 40-42% között variál és az életkorral nem változik jelentősen. Ez arra utal, hogy a lányok izomtömegének növekedése lépést tart a testtömegével. A fiúknál a prepubertásban szintén nincs jelentős változás. Náluk azonban a serdülőkor idején az izom tömege gyorsabban gyarapodik a testtömegénél, így –a lányok fejlődésétől eltérően– az izomarány megemelkedik.

D-Tb kg: az abszolút testösszetevők összeadásával a testméretek alapján becsült testtömeget mutatja. Ez nem az ideális tömeg.

D-TTdif%: a becsült és a mért testtömeg eltérését mutatja. A módszer megalkotói a hibahatárt 5%–ban határozták meg. Ez kb. megfelel a testtömeg napi ingadozásának. Akinél ez a becslés 5% felett van, annak testarányai valószínűleg eltérnek a referenciaként használt értéktől és ez esetben a testösszetételi becslés óvatosan kezelendő.

A többi számított érték részben segédmennyiség, részben pedig különböző, kipróbálási stádiumban lévő testösszetételi modellek adatait rögzíti. A testfejlődés vagy a testfejlettség meghatározásának szempontjából nincs jelentősége.

                                                                                  Dr. Pápai Júlia

                                                                                  NUPI Humánbiológia

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat